A rendrakás közben rábukkantunk a rizikós énünkre. Nyugtalanító, de mégis izgató módon magunkévá tettük a tabut és beleéltük magunkat egy vad, ruhaopcionális csoportos találkozásba, feltérképezetlen családcserés területeket kutatva.
Ahogy rendbe szedtük a házat, elég kompromittáló helyzetbe botlottunk. Apósunk és anyósunk felhevült találkozásba keveredtek, érezhető volt a szenvedélyük. Nem tudtunk ellenállni, belecsatlakoztunk, gátlásaink elolvadtak. A szobát betöltötte a kéj mámorító illata, ahogy belemélyedtünk a tiltott örömök világába. Nagybátyánk sem tudott ellenállni a csábításnak, újabb taburéteggel bővítve az előrenyomulásunkat. Elmosódtak a határok a helyes és a helytelen között, miközben legmélyebb, legsötétebb vágyainkat kényeztettük. Fokozódott az intenzitás, az üres házon át visszhangzó nyögéseink, az olthatatlan szomjúságunk tanúságául szolgáltak. Ez több volt, mint egyszerű takarítómunka, autófeltárulásra szóló meghívás volt, ahol az igazi határok feszegültek, ahol nyers kinyilatkozás és kinyilatkoztatás volt a nap.